Az általánosságban “égettet építőanyagnak” (CBM – Ceramic Building Material) nevezett római téglák az egyik legnépesebb leletcsoport a kerámia mellett. Gyártásuk a római ipar egy jelentős szektora volt. Birodalomszerte számos építkezésen használták őket és rendkívüli változatosságot mutatnak: az egyszerű tetőcserepektől (tegulae) az oromzati díszeken (antefices) át a padlófűtés egyedi építőelemeiig (tegulae mammatae) és a hőt a falakban elvezető üreges téglákig( tubuli). A romanizáció egyik ismérve az építkezésekhez kapcsolódó mérnöki vívmányok terjedése. Amint egy terület római fennhatóság alá került, a hadsereg felhúzta stratégiai helyekre táborait. A katonák körében adott volt az igény, hogy minél kényelmesebb körülményeket teremtsenek maguknak, a katonai vezetés pedig igyekezett békeidőben lefoglalni katonáit. E két igény találkozási pontját a katonai építkezések adták. A felvonulási vonalakat mérnöki pontossággal kimért és időtállóan megépített utak vált, az “ideiglenes” táborokban egyre több épület kapott téglatetőt, a táborok mellett sorra épültek a fürdők. Ezen újítások a táborok mellett létesített polgári településeket is érintették. E folyamatot a leszerelt katonák is gyorsították, a veteránok, akik 20–25 éves szolgálatuk alatt hozzászoktak a római életvitelhez, megteremtették a fizetőképes igényt minőségi lakó és középületek iránt. Ennek folyományaként a római foglalást követő évtizedekben Pannoniában számos téglaégető műhely kezdte meg működését.
A katonaság a téglaipar jelentős fogyasztója és termelője is volt és számos kemencét és műhelyközpontot a hadsereg működtetett. De honnan tudjuk mindezt? A legtöbb téglavető nem csak gyártotta a téglákat, hanem sokszor meg is jelölte őket. A legtöbb jel egyszerű, ujjal vagy vékony szerszámmal bekarcolt jelölés, amit kiégetés előtt karcoltak a még puha, sima tégla felszínébe. Ezekkel általában egy sorozat végét jelölte a téglavető vagy egyszerű, gyártáshoz kapcsolódó jelölések. Sok ilyen jel ismert. Érdekesebbek azonban az ún. téglabélyegek. A legtöbb műhely egy kb. 5–10 cm hosszú fém bélyegzőt használt amin a gyártó műhely, katonai csapat vagy magánszemély neve szerepelt. Ezekből a bélyegekből kellő körültekintéssel értékes következtetések vonhatók le.
A CBM kutatási projekt célja ezeknek a jelölt tégláknak az összegyűjtése, dokumentálása és közzététele Pannonia, illetve a dunai tartományok vonatkozásában.
1. kép: Római bélyeges tégláról készített H-RTI modell © Farkas I. G.
Mire tanítanak minket a római téglák?
Különböző régészeti rétegekből napvilágra került CBM információt ad a lelőhely építéséről, felújításáról, felhagyásáról vagy megsemmisüléséről. Nagy számban vizsgálva a téglákon található feliratok betekintést nyújtanak a tartomány történetébe és belső működésébe, a császári birtokok elhelyezkedésébe, a csapatok állomáshelyeihez és számos más ismerethez.
A CBM mennyisége lélegzetelállító, jelenleg több tonnányi téglatöredék ismert szerte a Birodalomból. Lehetetlen és indokolatlan ekkora leletmennyiséget megőrizni, ezért a legjobb megoldás az alapos dokumentáció és gondos elhelyezés. Ekkora anyagból használható tudományos következtetéseket levonni nem egyszerű és itt jönnek képbe a különböző digitális módszerek. Általánosságban a bélyegek kis formai változatosságot mutatnak: a legtöbbjük 5–15 cm hosszú és 2–8 cm magas, ugyanazokat a formákat és elemeket használják: a legtöbb bélyeg téglalap alakú, vannak lábnyom (planta pedis) és kör alakú bélyegek, de egyedi formájú bélyegek alig, a keretelés, elválasztás (interpunctio), betűösszevonás (ligatura vagy nexus) a bélyegek többségén hasonló.
Egyes műhelyek, téglavetők azonban különböző jelöléseket használnak, kicsit máshogy vésik a bélyegeket. Ezek a paleográfiai különbségek segítenek a téglavetők azonosításában és egy relatív kronológia felállításában mind a műhelyek, mind a lelőhelyek vonatkozásában (ahol adott műhely tégláit felhasználták)
A munka során:
- Modern módszertan alapján dokumentájuk Pannonia közöletlen feliratos tégláit, kezdve Magyarország déli limes szakaszával (Baranya és Tolna megyék), fokozatosan haladva északra és kibővítve a gyűjteményt közölt anyaggal.
- Feljavítjuk a nehezen olvasható, kopott és/vagy sérült felszínű téglák feliratait mikrodomborzati elemzéssel (DSM) és felszínelemzéssel (Reflectance Transformation Imaging – RTI; Polynomial Texture Mapping – PTM)
- Eredményeinket egy online adatbázisban tesszük közzé. Távlati cél Pannonia mellett a dunai tartományok, valamint a Birodalom távolabbi tartományainak az anyagának egységes rendszerbe foglalása, létező CBM adatbázisokkal összekapcsolása.
2. kép: Római téglabélyegek a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből © JPM 2020